Március 27 2021

A március kezdetével, hivatalosan is megérkezett a tavasz. A téli szürke estéken a blogot írva, a térképet nézegetve, találtam rá erre a túrára amit most megosztok veletek. 

Barátaim a blogot olvasva kérték, hogy ha megyek túrázni hívjam őket is. Így a következőkben valószínű feltűnnek a képeken más kedves arcok is.

Úticélunk a Torockógyertyános és Enyed közötti Kőközi szoros és a mellette emelkedő Data csúcs volt. Sajnos Fehér megye több települése is karantén alá került, úgy mint Torockó. Ezért, kicsit meghosszabbítva ugyan az odautat, Enyed felől közelítettük meg a szorost.

A Kőközi szorosba kb 10 óra tájban érkeztünk meg. Leparkoltuk a kocsit, és nekivágtunk a túrának.

Túraútvonal a főúton kezdődött, majd az kocsiútról letérve, átszelve az enyedi patakot rátértünk a piros pont jelzésre, melyet a túra végéig követtünk. 

HASZNOS INFÓ: A túrát lelehet rövídíteni, ha kihagyjuk a Data csúcsot. Ehhez a piros ponttal jelzett ösvényről le kell térni az első szekér útra, ami keresztezi, és ami visszavvezet a piros pont ösvényre, ezzel levágva a csúcsot. Az alább látható térképen pirossal bejelöltem a rövidítést.

Mi nem rövidítettünk, így továbbhaladtunk a piros pont jelzésen egészen, az előttünk húzódó hatalmas óriás lábáig. A hegy lábától még vagy 50 m csak kimásztunk a pihenés előtt, hogy jobb kilátás táruljon elénk.

Kis pihenő után, nekirugaszkodtunk a hegynek, majd hamarosan sodronyok bukkantak fel a szilkafalon. Nem kell izgulni, nem sziklamászásról van szó, a sodronyok csak megnyugtatásként vannak ott, azok nélkül is vígan ellehet menni a terepen. A sodronyos rész kb 20 m hosszú és ahogy vége, mindjárt fel is értünk a Data csúcsra ami 884 m magas.

A csúcson már találtunk havat. Kiválasztottunk egy napsütéses, szélvédettebb helyet és semmi sietés nélkül megebédeltünk. Élveztük a napfényt, a kilátást, a friss levegőt.

Ebéd után folytattuk utunkat tovább a piros ponton, mely most már ereszkedett, méghozzá az erdőben. Az erdőben télies hangulat uralkodott, majd ahogy lejjebb és lejjebb érkeztünk szinte érzékelhető volt ahogy évszakot váltunk, a cm-es hó eltűnt és megjelentek a tavaszi virágok.

Nemsokára kiértünk egy tisztásra, majd ismét az erdőben találtuk magunkat és emelkedni keztünk a Rachișnak nevezett csúcsra. A második csúcson is tartottunk egy pihenőt. Alattunk volt a szoros, szemközt a szoros túlsó felén megjelentek a turisták, akik szintén kimerészkedtek eme gyönyörű napon.

A Csitátye sziklatönböt (vf Cetatii) hátulról megkerülve lassan visszaérkeztünk a kocsiútra, majd végül a kocsihoz. A szurdok főlé emelkedő Csitátyéről legenda is született. A legenda szerint ezen a területen volt egy erőd, amelyet egy csata után meghódítottak. Az ostrom egyetlen túlélője a szikla tetején álló őr volt. A legenda azt is elmondja, hogy  az őr elhagyta környéket, és megalapította a mai Őregyháza (Straja) városát, 5 km-re Gyulafehérvártól.

Ajánlom mindenkinek ezt a remek túrát. Én is hamarosan vissza fogok térni ide, valószínű egy másik évszakban. 

Strava túrarögzítésem:

Wikiloc túrarögzítésem: